A világ valutái: Átfogó útmutató magyar olvasóknak
A mai globális gazdaságban a valuták ismerete már nem csupán a pénzügyi szakemberek előjoga. Vagy szabadságra indulunk, interneten keresztül veszünk külföldi online boltokban, vagy egyszerűen csak szeretnénk nyomon követni a gazdasági fejleményeket, a különböző valuták ismerete alapvető fontosságú.
Országunk vonatkozásában, amely az Európai Unió tagjaként szorosan integrálódott a nemzetközi gazdasági rendszerbe, különösen fontos, hogy lakói képben legyenek a régió és a világ meghatározó fizetőeszközeivel.
A forint kurzusa folyamatosan alakul, és ez közvetlenül befolyásolja hétköznapjainkat. Az üzemanyag piaci értéke, az importált termékek költsége, sőt még a nyaralásunk költségvetése is kapcsolódik ahhoz, miként teljesít a magyar valuta más fizetőeszközökhöz viszonyítva.
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a magyar forint státuszát, valamint találkozunk a szomszédos országok és számos kulcsfontosságú világvaluta jellemzőivel, hogy mélyebben felfoghasson a pénzügyi világ mechanizmusa.
A magyar forint (HUF)
A magyar forint az 1946-os év augusztusában lépett a helyébe a pengőt, amely példa nélküli hiperinflációjának elszenvedője volt. A forint nevet a középkori firenzei aranypénzről, a fiorinóról kapta, amely egykor széles körben elterjedt volt az európai kontinensen, és Magyarországon is keringett.
Jelenleg 200, 500, 1000, 2000, 5000, 10000 és 20000 forintos címletek vannak forgalomban, valamint 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos fémpénzek. A bankjegyeken magyar történelmi személyiségek, monarchák és államférfiak arcképei fedezhetők fel, verzójukon jelentős magyar építészeti örökség találhatók.
Az elmúlt évtizedben a forint kurzusa komoly hullámzást tanúsított. Az euróval szembeni árfolyam rendszerint háromszázhatvan és négyszázhúsz forint között mozog, bár voltak időszakok, amikor ennél gyengébb vagy erősebb is volt. A dollárral szemben pedig jellemzően 330-380 forint közötti intervallumban alakul.
Az euró bevezetése már régóta vita tárgya, ám konkrét céldátum még nem ismert. A csatlakozás kritériumait tartalmazó maastrichti követelmények elérése és a megfelelő pénzügyi egyensúly biztosítása komoly feladatot jelent.
Szomszédos és regionális valuták
Román lej (RON)
A román lej a mellettünk fekvő Románia állami valutája. A “lej” terminus oroszlánra utal a román nyelvben, amely a holland leeuwendaalder fizetőeszközből származik. A jelenlegi román lejt 2005-ben került bevezetésre, amikor a régi lejt tízezresével váltották át az új lejre a állandó értékvesztés miatt.
Egyetlen román lej jelenleg nagyjából 75-85 forintot ér, habár ez a kurzus dinamikusan alakul. Románia és Magyarország között erős kereskedelmi viszonyok alakultak ki az elmúlt deceniumokban.
Magyar cégek sokasága jelen van Romániában, és ez fordítva is igaz, így a két ország közötti üzleti forgalom és munkaerő-áramlás miatt sokan kapcsolatba kerülnek a lejjel. Erdély magyarsága számára pedig mindennapi használatú pénznem.
Románia is az Európai Unió tagországa, és célkitűzései szerint húszhuszonkilencre kívánja bevezetni az euro devizát.
Cseh korona (CZK)
A cseh korona Csehország stabil, megbízható fizetőeszköze, amely az ország 1993-as önállóvá válásakor került bevezetésre Csehszlovákia felbomlását követően.
A korona névből is látszik, hogy történelmi hagyományai vannak az Osztrák-Magyar Monarchia koráig nyúlnak vissza.
Egy cseh korona értéke nagyjából 16 és 18 forint között ingadozik. Csehország közgazdasága az egyik legrobusztusabb a régióban, ami a korona stabilitásában is tükröződik.
A cseh valuta meglehetősen stabil és prognosztizálható, ami részben annak köszönhető, hogy az ország export által hajtott gazdasággal működtet, komoly német tőkével és előrehaladott autógyártással.
Csehország népszerű úti cél a magyar turisták körében – Prága, a “száztornyú város” évente százezer feletti magyar látogatót vonz.
A rövid távolság, a kultúrális párhuzamok és a V4-es összefogás mind támogatják a két ország erős gazdasági kötelékeihez.
Érdemes megemlíteni, hogy habár Csehország eleget tesz az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat, az ország egyelőre nem szándékozik a közeljövőben az euróra való átállást, főként politikai és gazdasági szempontok miatt.
Lengyel zloty (PLN)
A lengyel zloty múltja a 14. századig datálható, amikor is az aranyat jelentő “złoto” szóból származtatták. A jelenlegi zlotyt 1995-ben vezették be a súlyos infláció leküzdése után, amikor 10.000 régi zlotyt váltottak egyetlen új zlotyra.
A zloty kurzusa általában 95 és 110 forint között ingadozik. Lengyelország az Európai Unió egyik legjelentősebb tagországa, számottevő gazdasági képességekkel.
A V4-es együttműködés struktúrájában (a négy visegrádi állam) a négy ország aktívan kooperál gazdasági és politikai területeken.
A magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok {hagyományosan erősek|történelmileg szilárdak|tradicionálisan intenzívek|régóta szoros és sok magyar cég tért be Lengyelországban.
A zloty elég szilárd valuta, noha egyértelműen érzékeny a nemzetközi gazdasági módosulásokra.
Lengyelország ugyancsak nem vezette be az euróvalutát, a tény ellenére, hogy az Európai Unióhoz való integrálódáskor ígérte ennek lehetőségét. Az ország fenntartja saját devizapolitikájának folytatásához.
Ukrán hrivnya (UAH)
Az ukrán hrivnya 1996-ban lépett helyébe az ukrán kuponkarbovaneczot, amely tranzitdevizaként szolgált a Szovjetunió felbomlása után. A “hrivnya” megnevezés egy középkori súlymértékből származik, amelyet nemesfém mérésére használtak.
A hrivnya piaci értéke az elmúlt évtizedben jelentős változásokon szenvedett el. A kétezertizennégyes fejlemények után, majd kiváltképp a 2022-ben kezdődött konfliktus miatt a valuta komoly depreciáción szenvedett el.
Jelenleg egy hrivnya nagyjából 9-11 forintot ér, de ez az érték extrém ingadozó a geopolitikai helyzet miatt.
Magyarország és Ukrajna között hagyományos kapcsolatok megvannak, főként a kárpátaljai magyar közösség folytán.
A pénzügyi összeköttetések is számottevőek voltak a konfliktus kezdete előtt. Az ukrán nemzetgazdaság aktuális pozíciója rendkívül kihívásokkal teli, és a hrivnya szilárdága jelentősen múlik a nemzetközi támogatásoktól és a geopolitikai helyzet fejlődésétől.
Az ukrán jegybank mindent megtesz a valuta stabilitásának megőrzéséért a nehéz feltételek dacára.
Világvaluták
Svéd korona (SEK)
A svéd korona Svédország törvényes pénzneme 1873 óta, amikor a Északi Monetáris Szövetség keretében vezették be. Svédország közgazdasága fejlett és kiegyensúlyozott, amelyet újítások, fejlett jóléti hálózat és prosperáló globális vállalatok definiálnak.
Egy svéd korona jelenleg nagyjából 35 és 40 forintot ér. Svédország jóllehet az Európai Unió része, de népi döntéssel elvetette az euró implementálását 2003-os évben, és azóta is megőrizte saját pénznemét.
Ez biztosítja az ország számára, hogy autonóm jegybanki politikát gyakoroljon, amely gyorsabban képes reagálni a belső gazdasági követelményekre.
A skandináv gazdasági modell, amely egyesíti a piacgazdaságot az szilárd jóléti rendszerrel, globálisan elismert és elismertség. Ez a szilárdság visszaköszön a koronában is, amely az egyik legmegbízhatóbb európai valuta.
Számos magyar is találkozik a svéd koronával, legyen szó IKEA bevásárlásról, svédországi employment vagy turista látogatásról. Ha érdekli a téma a Svéd korona rejtvény, követheti a linket https://hungary-kaszino.com/currencies/sved-korona/. Ezt a cikket szakértői csapatunk írta, melynek vezetője a Robert Kovács.
Izraeli sékel (ILS)
Az izraeli új sékel 1985-ben implementálták a súlyos infláció megfékezésére, amikor a régi sékelt váltották le. A sékel bibliai gyökerű pénznem, amely az ókorban is forgalomban volt.
Az izraeli sékel értéke kb. 100 és 110 forint között ingadozik. Izrael közgazdasága rendkívül fejlett és innovatív, amelyet rendszeresen “startup nemzetnek” neveznek.
Az ország a high-tech szektor, az orvostudomány, a mezőgazdasági technológia és a kiberbiztonság területén világelső.
Magyarország és Izrael között hagyományosan jó gazdasági kapcsolatok vannak. Izraeli befektetések érkeznek Magyarországra, főként a tech szektorban, és sok magyar turista látogatja Izraelt történelmi, vallási vagy kulturális motivációkból.
A sékel stabil deviza, jóllehet természetesen érzékeny a régió geopolitikai helyzetére.
Japán jen (JPY)
A japán jen a nemzetközi kereskedelem egyik kulcs tartalék valutája és a harmadik legtöbbet forgalmazott deviza a dollár és az euró mögött. A jent 1871-es évben indították a Meiji-megújulás keretében, amikor Japán megnyílt a világ felé.
A jen értéke tipikusan 2,5-3 forint körül alakul, ami úgy értendő, hogy száz jen hozzávetőleg 250-300 forintot ér.
Japán a globális gazdaság harmadik legerősebb szereplője, előrehaladott technológiával, járműgyártással és elektronikai iparral. A jen értékét erősen formálja a Bank of Japan pénzügypolitikája, amely évtizedek óta alacsony kamatokkal próbálja ösztönözni a nemzetgazdaságot.
Magyarország számára Japán fontos partner, főként az autóipari befektetések terén – gondoljunk csak a Suzuki győri gyárára, amely tízezreknek ad munkát. A jen szilárdága és világszintű elfogadottsága miatt sokan használják invesztícióként is.
Japán utazási desztinációként is egyre vonzóbb a magyarok között.
Thai baht (THB)
A thai baht Thaiföld törvényes pénzneme, amelynek története több mint 700 évre datálható. A modern baht valutát 1928-ban vezették be jelenlegi változatában. A “baht” szó maga egy súlyegységre utal, amely nagyjából tizenöt grammot jelent.
Egyetlen thai baht értéke nagyjából 10-12 forint között alakul. Thaiföld az egyik legnépszerűbb desztináció a magyar turisták körében – minden évben tízezernyi utaznak az országot csodálatos tengerpartjai, színes kultúrája és megfizethető költségei miatt.
Bangkok, Phuket, Koh Samui és más thai desztinációk kedveltek a magyar vakációzók körében. A baht értéke relatíve kiegyensúlyozott, bár természetesen érzékeny a turisztikai változásokra, amely Thaiföld nemzetgazdaságának kulcsszektora.
Megjegyzendő, hogy Thaiföldön nagyon előrehaladott a pénzváltás infrastruktúrája, és rendszerint előnyösebb váltás lehetséges ott, mint Magyarországon.
Gyakran ajánlott, hogy limitált pénzt hozzunk, és a további pénzt már odakint konvertáljuk bahtba. A thai közgazdaság lendületesen halad, és az ország az ASEAN övezet egyik vezető gazdasága.
Összegzés
A valuták világa sokszínű és érdekes. Magyarország számára, amely kicsi, nyitott gazdaságként tevékenykedik, kiemelten fontos az valuták ismerete és monitorozása.
A forint értéke közvetlenül befolyásolja életkörülményeinket, a pénzünk értékét és gazdasági lehetőségeinket.
Néhány gyakorlati tanács: állandóan célszerű összevetni a váltóhelyek kurzusait, utazás előtt. A bankok és a reptéri exchange pontok rendszerint kedvezőtlenebb kurzust adnak, mint a belvárosi pénzváltók.
Célszerű még kevesebb pénzt cash-ben átvinni, és a fennmaradó részt már a célállomásban bankkártyával felvenni vagy átváltani.
Többször a kártyás payment a legkedvezőbb opció, de állandóan nézzük át a nemzetközi kártyahasználat költségeit.
A forint jövőbeli sorsa többféle elemtől függ: a magyar nemzetgazdaság performance-ától, az pénzromlás mértékétől, a jegybank döntéseitől és természetesen a globális gazdasági helyzettől.
Az euró adoptálása továbbra is potenciális út, de ennek pontos határideje még nem világos.
Végül is a pénzügyi tudatosság része, hogy felfogjuk: a valuták nem egyszerűen papírdarabok vagy kijelzőn látható értékek, hanem nemzetgazdaságok, nemzetek és emberek milliónak mindennapi életét determináló instrumentumok.
Tanácsos nyomon követni az valuták értékét, átlátni a tendenciákat, és tudatosan szervezni külföldi útjainkat és monetáris határozatainkat.

